Medence építéssel kapcsolatos általános kérdések és válaszaim
Süllyesztett vagy feszített víztükrű medence az előnyösebb?
Kültéri medencét kell fűteni?
Mozaik vagy fólia burkolat a jobb?
Fölöző, szkimmer?
Szükséges-e automatizálni az úszómedencét?
Klóros vagy egyéb fertőtlenítés az előnyösebb?
Miért drágább az üvegmozaik burkolatú medence a fóliás burkolatú medencétől?
Miért nem kivitelezek műanyag és fém palástos medencét?
Talajvizes területre miért nem javasol fóliás medencét telepíteni?
A 0,8-as és 1,5-ös Alkorplan fólia között a vastagságon (és az ebből adódó minőségen) kívül van-e más különbség, illetve mikor javasolná a 0,8-as illetve 1,5-ös fóliát ?
Ha a beton fóliás medencébe létra helyett vasalt beton lépcsőt építenénk, akkor annak mi lenne az anyagi vonzata?
Ha feszített víztükrű működés mellett döntenénk, akkor az egyetlen megoldás a vízzáró vasbeton szerkezet lehet, vagy megoldható vízzáró burkolattal is (fólia)? Ha igen, akkor ennek mi lenne az anyagi, gépészeti, építészeti vonzata?
Vízzáró vasbeton medence?
Fóliás medencénél a fólia felújítása során a medence peremén lévő fa/kerámia burkolatokat is cserélni kell?
Kültéri úszómedence takaráshoz rolós megoldást javasolja-e vagy sem?
Hogyan lehet megoldani az úszómedence változó mélységű alapozását?
Feszített víztükrű úszómedence esetében a kiegyenlítő tároló miből készül és hol helyezkedik el?
Mi a tapasztalat a polikarbonát fedés hőszigetelő képességével kapcsolatban?
Az úszómedence egy részét a gyerekek miatt is sekélyebbre szeretném megépíteni, ön mit tanácsol?
Süllyesztett vagy feszített víztükrű medence az előnyösebb?

Kis víztérfogatú medence esetében javaslom a feszített víztükrű megoldást, mert egy 1500 literes süllyesztett
víztükrű masszázsmedencét egyszerre csak 3 fő tudja kényelmesen használni (vízkiszorítás).
Magán úszómedence esetében nem javaslok feszített rendszer kialakítást, mert a használói létszám nem akkora,
hogy annak vízkiszorítása miatt a szűrőforgató fölözés ne tudjon működni. Lásd:
úszómedencék működésük szerinti csoportosítása.
 Kültéri medencét kell fűteni?
Kültéri
medencék esetében meggondolandó az, hogy egy tavaszi átlagos léghőmérsékletű napon (22 °C) lenne-e fürdőzési kedv
akár egy 26 °C-os fűtött vizű medencében.
Általában nincsen.
A napkollektoros vízfűtés bosszúságot okozhat, ha egy nyári 33 °C-os kánikulában hűsítő vízhőmérséklet helyett
akár 36 °C-ra emelkedik a medencevíz.

A magas energiaárak miatt a gázkazán fűtést semmiképpen nem javaslom.
Az elektromos fűtés nem működőképes, minimális hatásfokú az alacsony fűtőérték miatt.
A napkollektor korlátozott energiatermelő tulajdonsága, ugyancsak kis hatásfoka és magas bekerülési ára miatt
csak az épület használati melegvíz-rendszer ellátásával kombinálva érdemes telepíteni.
Kép: Medence vízfűtéséhez a vegyszeres uszodavíz miatt rozsdamentes hőcserélő szükséges.
 Szerintem a kültéri medencét éjszakai lehűlés ellen mindenképpen szükséges takarni, de a legjobb megoldás,
több tényezőt figyelembe véve a polikarbonát lefedés. A fedés használatával fűtés nélkül, szezonban tartósan 26
°C feletti a vízhőmérséklet és nem beszélve a termék egyéb előnyös tulajdonságairól.
Mozaik vagy fólia burkolat a jobb?
Egy jól megépített fóliaburkolatú medence előnyösebb és tartósabb mint egy hibásan megépített (esetleg nem
saválló fúgaanyaggal fúgázott) mozaik burkolatú medence. Lásd: úszómedencék
típus szerinti csoportosítása.
Fölöző, szkimmer?

Süllyesztett víztükrű medencéknél a vízfelszínen úszó szennyeződés eltávolítására (lefölözésére) szolgáló termék.
A fölöző csak meghatározott vízszintek között tud működni (+-3 cm) A szkimmerben durva felületű szűrőkosár
található, amibe gyűlik az úszó szennyeződés.
100 m3 feletti közületi használatú medencék esetében azért nem találkozni szkimmeres medencével
mert a használói létszám vízkiszorítása nem teszi lehetővé a szkimmer működését.
Szükséges-e automatizálni az úszómedencét?
A válaszom: nem szükségszerű.
Az automatikus berendezések csak megkönnyítik az úszómedence karbantartási munkáit, de azt semmiképpen sem
szüntetik meg
A gépházat alap esetben nem automatizálom, mert minden esetben heti 20perc karbantartási munkát igényel a
medence.
Pl.: a szivattyú előszűrő kosarat a mai technikai lehetőségek alapján még lehetetlen gépiesítve takarítani, ebből
következik, hogy emberi karbantartási munka nélkül nem működik a medence.
- A szűrőszivattyúban található szűrőkosár feladata, hogy a durva szennyeződést (levél, hajszál) kiszűrje a
szivattyú által szállított vízből, mert ellenkező esetben a szivattyú járókerék lapátja –vízszállító egység-
eltömődne, és nem szállítana vizet a szivattyú. Kültéri medencék esetében, lombhulláskor akár 1-nap alatta is
megtelítődik a szűrőkosár. A szűrőkosár megtelítődése esetén vízszállítás minimális és a szivattyú is károsodhat.
-
Részmunkákat lehet automatizálni (vegyszerezés, töltés, szűrőöblítés, porszívózás), de ekkor is a kb. 20
perces karbantartási munkát tudjuk 15 perccel csökkenteni - nem beszélve annak drága költségéről és a vizes
közegben történő sokszor megbízhatatlan működéséről.
Automatikus berendezéseket is kell felügyelni hetente (töltőrendszer elromlik > igen magas vízszámla,
vegyszeradagoló meghibásodás > medence burkolat károsodás, egészségkárosodás), ezért ésszerűbb - ha nem akarok a
medencével foglakozni - egy személyt megbízni (pl. családtag) a medence karbantartási munkálatának
elvégzésére.
Az általam átadatott medencék esetében 1 év működés után döntjük el a felhasználóval az automatizálási
lehetőségeket.
Klóros vagy egyéb fertőtlenítés az előnyösebb?
Leggyakrabban használt
fertőtlenítő vegyszer a klór mivel alacsony az ára és igen jó oxidációs hatású.
A megfelelő mennyiségben használt klór - klórérzékenység kivételével - nem veszélyes és nem zavaró hatású a
használóra.
Egyéb vegyszerek esetében megvizsgálandó, hogy az milyen hatással van a használóra és a medence burkolatra.
Nagy mennyiségben az egyéb anyagok is súlyos károkat tudnak okozni (réz=nehézfém-rákkeltő, ózon beltéri
alkalmazása igen veszélyes, stb.)
Az UV fertőtlenítés egyedüli előnye, hogy a berendezéssel nem viszünk be semmilyen anyagot a medencébe. Az UV
fertőtlenítő használatával akár 60-80%-kal is csökkenhet a fertőtlenítő vegyszer használata, azonban ez egy újabb
kérdést vet fel, hogy a működéshez szükséges amúgy is alacsony 0,6-1 mg/liter klórszintet hogyan lehet 0,2
mg/liter szinten folyamatosan tartani. (Általában kézi vegyszerezéssel 0 mg/liter vagy 1 mg/liter feletti
klórszintet tudnak tartanak a medence tulajdonosok.)
Miért drágább az üvegmozaik burkolatú medence a fóliás burkolatú medencétől?
A fólia burkolatú medence kevesebb mint fele annyi idő alatt készül el, és a munkafázisok egyszerűbbek az
üvegmozaik burkolatú típusétól. Pl.: a burkolási idő a fólia burkolatú esetében 1 nap, míg egy üvegmozaik
burkolás 2-3 hétig is eltart, nem beszélve a felhasznált anyagok árkülönbségéről.
Szembetűnő árkülönbség viszont a betonszerkezet megépítésében van, amiről bővebben olvashat az „Kivitelezés” menüpont alatt.

Miért nem kivitelezek műanyag és fém palástos medencét?
A hazai talajviszonyokra és éghajlati adottságra szerintem a medence statikai szerkezetéhez a vasalt beton a
legmegfelelőbb.
Vannak a piacon betont kiváltó fém palástos illetve műanyag medencék, azonban ezeknél a típusoknál előtérbe kell
helyezni, hogy az adott termék melyik földrészről származik, a téli időjárást ciklikusan mennyire viseli a
szerkezet, milyen talajtípusra lehet telepíteni, a talajvízre mennyire érzékeny.
Fontos megvizsgálni a talaj típusát - kötött, homokos, sziklás. Sziklás talaj (Budapest XII. ker.) teljesen
másképpen viselkedik, mint egy futóhomokos talaj (Kecskemét). A talaj mozgásban van - nedvesség hatására
térfogata nő majd száradáskor térfogata csökken. Télen a fagyott talaj esetében a talajterheléssel fokozottan
számolni kell, sajnos láttam már szétrepedt medencét.
Kép: Homokos és kötött talaj. Látható, hogy a homokos talajnál az omlás miatt mennyivel nagyobb munkagödröt
kellett készíteni:
Fontos a talajvíz kémiai összetétele. Bizonyos esetekben igen korrozív talajjal találkozunk és ekkor a vízzáró
vasbeton medencénél is előírhatják a külső oldali vízszigetelést is.

Kép: Talajvíz hatása miatt vízzáró vasbeton szerkezet külső oldali bitumenes teknőszigetelése - Miskolc.
A fentiek alapján igen körültekintően kell eljárni a kültéri kerti medencék statikai vázhordó szerkezetének
típuskiválasztásánál és megépítésénél. Ha nem ismerjük a helyi adottságokat, akkor talajmechanikai vizsgálatot
célszerű készíttetni, és ki kell kérni a statikus véleményét.
Én azt tudom tanácsolni, hogy bármilyen medencetípusról van szó, azt betonba kell ágyazni A fenéklemez és
oldalfal köré betonozni kell, mert a beton fix, ellentétben a talajjal.
Véleményem, hogy a fent említett típusok szerintem csak beton kombinációjával tartósak, azonban ez megdrágítja a
rendszert.
A medence felújíthatósága is igen fontos tényező, ne csak 10 évre építsünk medencét.
A fólia burkolatú medence esetében a felújíthatóság igen egyszerű, mert a fóliacsere bontás nélkül 1 nap alatt
elvégezhető. A burkolat és betonszerkezet nincsen egymásással fix kapcsolatban. (ellentétben egy kész
műanyagtípusú medencével, amit pl. bebetonoztak)
A medence típus választásánál célszerű körbejárni az alábbiakat, mert könnyen a „22-es csapdájába eshetünk”:
A betonozzuk be a medencét. Hogyan fogom azt idővel (15 év) felújítani?
Nem betonozom be az öntartó a medencét. Biztos, hogy a helyi talajviszonyok idővel (15 év) nem fogják
a medencét károsítani?
Talajvizes területre miért nem javasol fóliás medencét telepíteni?
Talajvizes területen nem javaslok beton-fóliás medencét telepíteni, ilyen medencét csak a
talajvízszint felé, kiemelve szabad telepíteni.
Okok:
-
A talajvíz a fólia mögé szivárog (pl. a sarkokban íves a fólia és ott levegő van) és a
fólia mögött elhelyezett textília idővel megnyúlik, teljes vízleengedés után az meggyűrődik.
-
Magas talajvízszint esetén a fóliát felnyomja a talajvíz és a medence használhatatlan
lesz. – A fólia nincsen fix kapcsolatban a betonszerkezettel.
-
Az agresszív talajvíz idővel (3-4 év) a medence vakolatot megkezdheti és a fólia
belülről ráncos lesz – mint pl. egy öregember bőre.
A fenti hibákat kijavítani csak újra fóliázással lehet.
-
A gépészet víz alá kerül, mert a gépházat nem lehet tökéletesen vízzáróan kiszigetelni.
- A talajvíz a gépház és medence csatlakozásánál fog beszivárogni a
gépházba -
Talajvízre vízzáró vasbeton medencét - medencéhez csatlakozó ugyancsak vízzáró vasbeton gépházzal - javaslok
telepíteni.
A 0,8-as és 1,5-ös Alkorplan fólia között a vastagságon (és az ebből adódó minőségen) kívül van-e más különbség, illetve mikor javasolná a 0,8-as illetve 1,5-ös fóliát ?
A 0,8 mm vastag és 1,5 mm vastag fólia között minőségi különbség nincsen. 1,5 mm vastag fóliát 2 db
fóliából gyártják úgy, hogy a kettő közé üvegszövet hálót ragasztanak. Így a fólia szakító szilárdsága nagyobb,
mechanikai teherbírása többszörös, de viszont tény, hogy normál medencehasználat ezt nem igényli. Ennek ellenére
95%-ban mégis a vastagabb, erősített (1,5 mm vastag) fóliát szokták rendelni.
Ha a beton fóliás medencébe létra helyett vasalt beton lépcsőt építenénk, akkor annak mi lenne az anyagi vonzata?
(fóliázással kapcsolatos munkafolyamatokra gondolok)
A lépcső építése esetén az ajánlati árban lévő létra ára levonásra kerül, de kb. annyi
költséggel növekszik a lépcső fóliázása miatt az ajánlat – azaz a végösszeg változatlan --- normál lépcső esetén ---
A lépcsőre plusz csúszásmentes fólia is kerül. Lépcső építés esetén a 30x30cm fokos 90cm széles egyenes lépcsőt javaslok.
Ha feszített víztükrű működés mellett döntenénk, akkor az egyetlen megoldás a vízzáró vasbeton szerkezet lehet, vagy megoldható vízzáró burkolattal is (fólia)? Ha igen, akkor ennek mi lenne az anyagi, gépészeti, építészeti vonzata?
Fóliás medencét feszített víztükörrel szerintem nem lehet tökéletesen megépíteni. - pl.: a medence peremnek körben
mm-pontosan vízben kell lennie, mert mindenhol egyformán kell átbuknia a medencevíznek, vályú vízszigetelése egy hiba
góc. Én nem vállalok olyan kivitelezést, ahol van arra esély, hogy 10 év múlva negatív
visszahatással legyen énrám egy múltbéli kivitelezés.
Idén is történt, hogy pl. talajvízre nem vállaltam fóliás medenceépítést. A fentiek miatt műanyag és fém-fóliás medence kivitelezést sem vállalok.
A feszített víztükrű medencének semmilyen előnye nincsen magán használat esetén, sőt
kültéri elhelyezés esetén hátrányosabb a szkimmeres medencéhez képest, mégis csupán egyéni tetszés miatt szokták
választani ezt a típust. Esztétikai hatás növelés esetén én mozaikburkolatú medencét javaslok építeni, amit lehet továbbfokozni feszített
víztükrű működési rendszerrel.
Feszített víztükrű medence építészetileg és gépészetileg is kb. 25%-kal költségesebb mint a
süllyesztett víztükrű rendszer. – nagyobb gépház, kiegyenlítő tároló, vályú, rács –
Kültéri elhelyezés esetén a vízfelszíni úszó szennyeződés miatt munkaigényesebb.
Működésben bonyolultabb, meghibásodási esélye nagyobb.
Vízzáró vasbeton medence?
Ügyfél: Nekem jobban tetszene egy vízzáró vasbeton mozaikburkolatú, feszített víztükrű medence, de az igazság az, hogy a
kőművesek ma Magyarországon önállóan képtelenek minőségi munkát végezni és nem is hagynám, hogy valaki vízzáró
betonmedencét próbáljon csinálni műszaki felügyelet nélkül. Amint látja meglehetősen lesújtó véleménnyel vagyok a
'szakemberek' iránt.
Én is osztom az építőipari szakemberekről alkotott véleményét. Sok építési vállalkozóval
dolgoztam már együtt, de csak 1-2 építési vállalkozóra merek felügyelet nélkül építőipari munkát bízni. Sok olyan
tapasztalatom van, hogy megfelelő képesítés nélkül vállalkoznak szinte mindenre a vállalkozó kedvű egyének, ezért
fontos, hogy a megrendelő elsőként leellenőrizze a vállalkozót – ajánlásoktól függetlenül.
Csak gépészeti vállalás esetén is statikai tervet minden esetben biztosítok a megrendelő
részére és én személyesen folyamatosan ellenőrzöm az építési munkafolyamatokat is.
Tapasztalataim szerint sajnos egy tervnélküli, ellenőrizetlen munka vezet hibás kivitelezésre.
Másik tapasztalat, hogy egy-két esetben kifizetik a szerkezetépítő kőművest még az előtt,
hogy az általa készített vízzáró vasbeton szerkezet le lett volna vízpróbázva, azaz leellenőrizve a munka minősége.
Vízzáróságért a szerkezetépítő vállal felelőséget és ezt nyomatékosan számon is kell kérni – részletkérdés a komplett
munkavállalás típusa –
Az más kérdés, hogy vízgépészeti szerelés miatt van esetleg vízszivárgás, azonban ezt is
könnyedén ki lehet szűrni. Minden vállalkozónak vállalnia kell az általa végzett munka után a felelőséget. – Például
ezért is végzem én személyesen a vízgépészeti szerelést.
Fóliás medencénél a fólia felújítása során a medence peremén lévő fa/kerámia burkolatokat is cserélni kell?
Fólia csere esetén (normál vegyszerezésnél 15év) nem szükségszerű a szegélykő felszedése.
Ha megfelelő állapotban van az oldalfólia, akkor ez esetben az oldalfalon meghagyott 10cm széles régi fóliához lehet az
új fóliát hozzáhegeszteni.
Tény, hogy tökéletesebb megoldás ilyenkor a komplett fólia-fóliabádog csere, ami
viszont a szegélykő felszedésével jár.
A terület sajátosságaiból adódóan rendelkezésünkre áll vezetékes és kútvíz is. Az utóbbi alkalmas lenne a medence
tavaszi feltöltéséhez?
Medence feltöltéshez elsősorban hálózati csapvizet javaslok. Kútvíz csak akkor
alkalmas a töltésre, ha max. közepesen kemény és vastartalma minimális. Ellenkező esetben igen komoly lerakódást tud
okozni egy szezon alatt a burkolaton. – megfelelően jó kútvízzel sajnos még nem találkoztam -
Kültéri úszómedence takaráshoz rolós megoldást javasolja-e vagy sem?
Kültéri medencére redőnyös takarást alap esetben semmiképpen, csak egyedi esetben
javaslok. Kültéri medencére fólia takarás célszerűbb, mert annak időszakos cseréje jóval kisebb költség – nap UV romboló
hatása, nagyobb fokú szennyeződés (falevél), téli fagyveszély stb.
Hogyan lehet megoldani az úszómedence változó mélységű alapozását?
Az úszómedence változó mélységét úgy építik meg, hogy először vízszintesen elkészítik a fenéklemezt (25 cm vtg
vízzáró beton vasalva). A medence oldalfalának elkészülését követően tömör betonból (vas nélkül) utólag
betonozzák bele a változó mélységet, lépcsőt stb.
Feszített víztükrű úszómedence esetében a kiegyenlítő tároló miből készül és hol helyezkedik el?
A kiegyenlítő tároló készülhet vasbetonból vagy PP műanyagból.
Ha vasbetonból készül, akkor a medence szerkezettel, egy ütemben készül (vízzáró szerkezet) és a medenceszerkezet
és gépház mellett helyezkedik el. Például egy 10x5 m-es medence esetében a rövid oldal mögött 2,75x2 m-es a tároló
és 2x2 m-es a gépház.
Kész műanyag tartály esetében az a gépházban helyezkedik el. A gépház ez esetben 5x2 m. A tartály henger alakú és
legalább D1,8x1,6 m méretű.
A kiegyenlítő tartály méretét minden esetben a medence használói létszám figyelembevételével méretezni kell.
Mi a tapasztalat a polikarbonát fedés hőszigetelő képességével kapcsolatban?
A Kültéri medencét minden esetben javaslom polikarbonát fedéssel fedni, mert az idei nyár (2011 év) is
bebizonyította, hogy a kültéri fűtetlen és fedetlen medencéket csak július közepétől-szeptember közepéig lehetett
használni.
Példa: egy 2011 évben átadott kültéri medence június 25-én 23 °C-os volt A kihasználatlanság matt utólag egy
fólia takaró került a medencére ami +2 °C hőmérsékleti növekedést eredményezett.
Másnap meglátogatott, régebben átadott fedett medence fűtés nélkül 30 °C-os volt.
Véleményem szerint ilyen időjárási viszonyokhoz (2010, 2011 év nyara) pénzkidobás fedetlenül kültéri medencét
építtetni de tény, hogy vannak sokan, akik nem a használhatóság miatt építtetnek kültéri medencét.
Az úszómedence egy részét a gyerekek miatt is sekélyebbre szeretném megépíteni, ön mit tanácsol?
Lehet kialakítani sekélyebb részt az úszómedencében, de figyelembe kell venni, hogy annak költsége szinte
ugyanannyi mintha az egész medence 1,5 m mély lenne. (a medence belső felület nem sokat csökken) Átgondolandó
ekkor, hogy hosszú távon a medence úszásra nem használható ki teljesen, mert a sekély rész hátránya, hogy helyet
vesz el a medencéből.
A gyerekek gyorsan megnőnek és őket felügyelet nélkül amúgy sem szabad az úszómedencébe engedni.
Úszómedence esetében felesleges bonyolult masszázscélú ülőrészeket is kialakítani, mert a vízhőfok max. 28 °C,
ezért ezek a kialakítások kihasználatlanok (a földbe süllyesztett nagy víztömeget nehezen lehet 30 °C fölé
emelni)
Masszázs igény esetén kis víztérfogatú (max. 10 m3) fűtött és fedett, masszázselemekkel szerelt medencét javaslok
építeni.
© Fischer-Ker
|